Niki blogja

Mostanában nem múlik el nap olyan hír nélkül, ami sokaknál kiveri a biztosítékot... Ma éppen Varga képviselő úr gondoskodott arról, hogy újfent megteljenek az internetes fórumok. És már azt sem mondhatom, hogy különösebben meglepett; az utóbbi időben volt alkalmam hozzászokni a hajmeresztőbbnél hajmeresztőbb ötletekhez.„Ha mindenki a két-három vagy négy gyermekét megszüli, és eleget ad a hazának, és mindenki boldog lesz, ezt követően mindenki megvalósíthatja saját magát” - hangzik az egyik mondat, amivel elérte, hogy már egy ország ismeri a nevét. Nem tudom, a képviselő úr hogyan képzeli a nők életét a 21. században. Térjünk vissza több századdal ezelőttre, amikor a nők egyetlen célja csakis az lehetett, hogy mielőbb férjhez menjenek, gyereket szüljenek, ellássák a háztartást és teljesítsék a férjük minden kívánságát? Az eszébe sem jut, hogy nem mindenkit elégít ki a háztartásbeli szerep, akkor sem, ha egyesek tényleg egyszerűen családanyák akarnak lenni és nem vágynak munkára, anyagi függetlenségre. De jó, most mindjárt elmegyek gyereket szülni, ötig meg sem állok, majd negyvenévesen, amikor a korom miatt már egyetlen cég sem áll velem szóba, elkezdek önmegvalósítani. Tényleg logikus és átgondolt felvetés a képviselő úr részéről. De még mielőtt azt gondolhatnánk, hogy mára elég volt a kiakasztó megnyilvánulásokból, bizonyítékát kaptuk, hogy ezekből sosem tudnak kifogyni. „Azzal kellene foglalkozni, hogy ebben a társadalomban ne egy vagy két gyermek szülessen, hanem három, négy vagy öt gyermek. És akkor lenne értelme annak, hogy jobban megbecsülnénk egymást, és fel sem merülhetne a családon belüli erőszak.” - szól a következő. Eddig nem is tudtam, hogy az erőszak megléte vagy nemléte a gyerekek számától függ, de köszönjük a képviselő úrnak a megvilágosodást jelentő eszmefuttatást. Tehát ha szülök egy vagy két gyereket, nyugodtan megverhet a férjem, mert nem járultam hozzá kellőképpen a jövő adófizetőinek létrehozásához; de ha három gyereket szültem, már csak hetente fognak megverni, négy gyereknél csak havonta, míg ötnél esetleg meg is úszhatom az erőszakot... Illetve dehogy, ha a férj bántalmazza a feleségét vagy a gyerekeit, az nem erőszak, hiszen a családban marad és akkor már mindjárt nem minősül bűncselekménynek. Legalábbis kormányunk hozzáértő politikusai szerint. Persze, semmi szükség a családon belüli erőszak önálló tényállásként való megjelölésére, hiszen a BTK amúgy is tiltja, és ha már ez a törvény, akkor ettől máris megszűnik a családtagok bántalmazása, mert a politikusok azt mondták, hogy márpedig úgy van és kész. Pedig attól, hogy homokba dugjuk a fejünket és úgy teszünk, mintha minden rendben lenne, egy erőszakos ember még nem fogja kevésbé bántalmazni a családját. Az pedig nem megoldás, hogy félrefordítjuk a fejünket és befogjuk a fülünket, mondván, "ez nem az én dolgom, csak rájuk tartozik, hogyan gyilkolják egymást". De persze hogyan is magyarázhatjuk meg egy átlag politikusnak, akinek valószínűleg fogalma sincs róla, mit jelent a "családon belüli erőszak", vagy a "nemek közötti egyenjogúság", esetleg "a szabad döntés joga". De komolyan, a politikusok toborzásánál előírás a minimum mínusz százas IQ-szint, és aki ezt túllépi, automatikusan alkalmatlan erre a pályára? Mielőtt hasonló kijelentéseket tesznek, nem ártana kicsit gondolkodni is előtte, legalább azért, hogy ne rozsdásodjanak el az agytekervények. Már várom, mi lesz a következő, ami rendkívüli intelligenciájú politikusaink fejéből kipattan. Csak hogy továbbra se legyenek unalmas pillanataink.