Niki blogja

Igen, megint elérkeztünk a "Kormányunk megjátssza, hogy érti is, amit művel, miközben tönkrevágja azt is, ami eddig jó volt" szappanopera következő részéhez... Volt egyszer egy politikus, aki éveken át többször is kiállt a tandíj ellen, olyannyira, hogy néhány éve még népszavazást is kezdeményezett a kérdésben, hogy megakadályozza a gonosz kormányt abban, hogy újabb terhet rakjanak a diákok és szülei nyakába. A tandíj elzárja a szegények elől a felsőoktatást, ha az ő tanulmányai idején lett volna tandíj, ő sem szerezhetett volna diplomát, satöbbi. Eltelt négy év, és mintha az előző két évtized eseményeit kitörölték volna az emlékezetéből, hirtelen rájön, hogy mégis kell tandíj, merthogy a pénz inkább a mucsaröcsögei focistadionok építésére és egyéb értelmes dolgokra kell. Illetve dehogy, mert ha diákhitelnek meg önrésznek hívják, az már nem is tandíj. És ezt meg is próbálják magyarázni az embernek, mintha hülyék lennénk és agyatlan zombiként bólogatnánk mindenre, amit tőlük hallunk, csak mert ők a mi mindenható kormányunk, aki csak jót akar és különben is, soha nem tévedhet. Merthogy ez jó a diákoknak, csak idő kell ahhoz, hogy megértsék, mert túl hamar jött a bejelentés a döntésről. Ahogy azt már tőlük megszoktuk, teszem hozzá. Kapkodó, átgondolatlan kormányzás, a következményekkel cseppet sem törődés, ez ma és az elmúlt években a kormány politikája. Meg persze az emberek teljesen hülyének nézése. Mi ebben a jó a diákoknak? Az, hogy ami eddig alapvető joguknak számított, ezentúl csak pénzért kapják meg, vagy  hogy a kormány évtizedekre eladósítja őket? Azt hittem, azért fizetünk ekkora adókat, mert cserébe bizonyos dolgokat igénybe vehetünk, mint az oktatást is. Ha hivatalosan nincs is tandíj, azért az adónkon keresztül fizetünk érte. Akkor miért fizessünk még egyszer? Nem kétlem, hogy gazdag szülők kevésbé okos gyerekeinek egyáltalán nem jön rosszul, hogy kiiktatják mellőlük a konkurenciát, mert a kevésbé szerencséseknek nem lesz pénzük egyetemre járni, de belegondolhatnának, mekkora károkat okoz a felsőoktatásnak a népesség egy jelentős részének a kirekesztése. Lehet dobálózni keretszámokkal, kivételes támogatásban részesülő szakokkal meg az eszmefuttatással, hogy túl sok a diplomás és inkább több szakmunkás kellene, de engedjék már meg, hogy mi dönthessük el, mit akarunk kezdeni az életünkkel. Ha nem varrónőként vagy hegesztőként akarjuk a következő ötven évet tölteni, engedjék meg, hogy továbblépjünk a felsőoktatásba, és ha ott ne adj isten műszaki terület helyett jogásznak akarunk tanulni, mert abban vagyunk teheségesek, ezt megtehessük. Mert tanulhatunk mérnöknek, orvosnak, vagy bárminek, ami a kormány szerint kiemelten fontos terület, csak ha utáljuk az egészet és jók se vagyunk benne, nem lesz túl nagy jövője. Szóval hadd válasszuk meg mi a jövőnket, elvégre nálunk jobban senki sem ismeri magunkat. Ami pedig a tandíjat illeti... Van egy mondás, mely szerint ha sárga, hápog és úgy néz ki, mint egy kacsa, akkor az kacsa. Ajánlom a figyelembe vételét a kormánytagoknak is. Mindegy, hogyan hívjuk, de ha fizetni kell a felsőoktatásért, akkor az tandíj, akárhogy is nézzük. Aminek ellenében miniszterelnökünk ollyan sokszor kiállt. Jó lenne hatalmon lévőként sem elfelejteni az elveket, amiket egykor magáénak vallott.